Árnyékolás · Típusok
Árnyékolás az üveg előtt: a külső napvédelem négy típusa
Ez a cikk hivatalos statisztikák, jogszabályok, szabványok és szakmai kiadványok alapján készült; a források a cikk végén találhatók.
- A külső árnyékoló még az üvegen kívül, a homlokzaton fogja fel a közvetlen napsugárzást, így megelőzi a belső terek túlmelegedését és a káprázást.
- A déli homlokzaton vízszintesen elhelyezett fix lamellák kizárják a magasan járó nyári napot, az alacsonyan járó téli napot viszont beengedik.
- Az állítható lamelláknál és a külső zsalúziáknál a lamellák dőlésszögével lehet egyensúlyt teremteni az árnyék és a természetes fény között.
- A zip screen árnyékoló úgy szűri a napfényt és a hőt, hogy a kilátást nem zárja el teljesen, emellett nagy a szélállósága.
A külső árnyékolás és a belső árnyékoló között az alapvető különbség az, hogy hol keletkezik az árnyék. Ha az árnyék az üvegen kívül jön létre, a hő nagy része be sem jut az épületbe. Ez a különbség a hűtési igény növekedésével egyre fontosabb: az Európai Unió Közös Kutatóközpontja szerint az uniós háztartások 26%-a nyáron nem tudja kellemesen hűvösen tartani az otthonát [1]. Ez a cikk bemutatja a négy fő típust, azt, hogyan mérik a teljesítményüket, mit mutatnak a kutatások, és mire érdemes figyelni a kiválasztáskor.
További információért forduljon a Ferrinihez: +90 232 864 22 20 · [email protected].
A külső árnyékolás négy típusa
A fix lamellákat rögzített szögben szerelik fel, és nem igényelnek karbantartást. Déli homlokzaton vízszintesen elhelyezve kizárják a nyári napot, a téli napsugárzást viszont beengedik. Az állítható lamellákat kézzel vagy motorral forgatják, így a nap járásához igazodva lehet egyensúlyt tartani az árnyék és a természetes fény között; a Ferrini Orient rendszerében fix és mozgatható lamellaprofilok kombinálódnak.
A külső zsalúziák (raffstore) alumíniumlamellákból állnak, amelyek teljesen zárhatók, felhúzhatók vagy dönthetők; irodákban és lakóépületekben egyaránt elterjedtek. A textilárnyékolók közül a zip screen a szövetet az oldalsó vezetősínekbe zárja: szűri a napot és a hőt, miközben megmarad a kilátás, és jól ellenáll a szélnek.
A teljesítmény mérése
Az árnyékoló termék hőtechnikai hatását a g tot érték fejezi ki: ez azt mutatja meg, hogy a teljes napenergia mekkora hányadát engedi be az épületbe az üvegezés és az árnyékoló együttesen. Az EN 14501 ezt az értéket osztályokba sorolja; minél alacsonyabb, annál kisebb a szoláris hőnyereség [2]. Ugyanez a szabvány a vizuális komfort jellemzőit is osztályozza, például a káprázás elleni védelmet, a külvilággal való vizuális kapcsolatot és a természetes fény hasznosítását [2], így az értékelés az árnyékon túl a fényt és a kilátást is figyelembe veszi.
A szövet színe jól mutatja, mennyit számít az elhelyezés. Egy, az EN 14501 szabványon alapuló ágazati útmutató szerint kültéri alkalmazásnál a sötétszürke szövet g tot értéke 0,08, a fehéré 0,11, belső árnyékolóknál viszont fordított az eredmény; a sötét színek tehát kívül nem rontják a napvédelmet [3].
Mit mutatnak a kutatások?
Az európai árnyékolástechnikai szövetség, az ES-SO (European Solar-Shading Organization) egy athéni lakóházra végzett szimulációjában a külső zsalúziák kézi működtetéssel 21%-kal, automatikus vezérléssel 39%-kal csökkentették a hűtési igényt [4]. Egy Antalyában, a Földközi-tenger partján álló irodaépületről készült tanulmány 1485 forgatókönyvet vizsgált; a legjobbnak bizonyult fix külső árnyékoló megoldások nagy teljesítményű üvegezésnél 37–49%-kal, gyenge teljesítményű üvegezésnél 73–78%-kal csökkentették a hűtési energiaigényt [5].
Az eredmények arra utalnak, hogy az automatikus vezérlés növelheti a megtakarítást, és hogy az árnyékolás hozzájárulása az üvegezéstől függ [4, 5]. Mivel szimulációkon és egy-egy épületre vonatkozó vizsgálatokon alapulnak, irányadó eredményként, nem pedig várható megtakarításként érdemes értelmezni őket.
Mire érdemes figyelni a kiválasztáskor?
Az első döntés a tájolástól függ. Déli homlokzaton a nyári nap délben magasan jár, ezért a vízszintes lamellák jól beválnak. Keleti és nyugati homlokzaton a nap alacsonyan, szinte vízszintes szögben érkezik, itt a függőleges lamellák, az állítható rendszerek vagy a zip screen árnyékolók hatékonyabbak. Az északi homlokzatokat kevés közvetlen napsugárzás éri, ott a természetes fény az elsődleges szempont.
A második szempont a dokumentált teljesítmény. A redőnyökre és a külső zsalúziákra vonatkozó követelményeket az EN 13659, a külső árnyékolókra, így a zip screenekre vonatkozókat az EN 13561 határozza meg [6]; a szélterhelési vizsgálatok az EN 1932 szerint történnek [7]. Az ajánlatok összevetésekor az egyes gyártók által deklarált szélállósági osztályt érdemes alapul venni, nem a Beaufort-értékeket, mert ezek átszámítása gyártónként eltérő [8].
Gyakran ismételt kérdések
Hogyan kezelik az európai szabályok a napárnyékolást?
Az európai országok mintegy kétharmada az EN 14501 szerinti g tot értéket használja a nemzeti energetikai számításokban, így a napvédelem megjelenhet az épület hivatalos energetikai teljesítményében [9]. A szabályozás a nyári komfortot is egyre inkább közvetlenül méri: az Egyesült Királyságban az Approved Document O korlátozza az új lakások nyári szoláris hőnyereségét [10], a francia RE2020 pedig foktórában értékeli a nyári komfortot, a légkondicionálás figyelembevétele nélkül [11].
Honnan származnak az oldalon szereplő információk?
Külső forrásokból, nem a Ferrini gyártási adataiból. A teljesítményre vonatkozó meghatározások európai szabványokból [2, 6, 7], az energetikai hatások egy ágazati szervezet szimulációjából és egy tudományos tanulmányból [4, 5], a szabályozási háttér pedig uniós és nemzeti forrásokból származik [1, 9, 10, 11]. A Ferrini saját, árnyékolótermékekre vonatkozó gyártási adatait a jelentés külön mutatja be.
Források
- European Commission Joint Research Centre (JRC), Addressing Residential Cooling Demand and Summer Energy Poverty in the EU – Towards a Cooler Future (JRC143288), 23.01.2026. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC143288
- CEN, EN 14501:2021 Blinds and shutters – Thermal and visual comfort – Performance characteristics and classification (consolidated version EN 14501:2021+A1:2025), March 2021; 2025. https://iteh.es/catalog/standards/cen/8b0257b8-f10b-4994-ae49-2493d6cd12ab/en-14501-2021
- ES-SO / Solskyddsförbundet, Solar shading for low energy buildings (with EN 14501 classification), 2012 (industry association publication). https://www.solskyddsforbundet.se/wp-content/uploads/2019/12/Solar-shading-for-low-energy-buildings.pdf
- ES-SO (European Solar-Shading Organisation) Technical Committee, Conventional control strategies for shading devices in residential and office premises, March 2025 (industry association publication). https://es-so.com/onewebmedia/news/Control%20Strategies%20for%20shading%20devices.pdf
- Koç, S. G. and Maçka Kalfa, S., The effects of shading devices on office building energy performance in Mediterranean climate regions, Journal of Building Engineering 44, 102653, 2021, DOI 10.1016/j.jobe.2021.102653. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2352710221005118
- CEN (European Committee for Standardization), CEN/TC 33, EN 13561:2015 External blinds and awnings; EN 13659:2015 Shutters and external venetian blinds – Performance requirements including safety, August 2015 (catalogue records). https://iteh.es/catalog/standards/cen/49186b1d-7c1a-4bbc-9a04-f83572642c33/en-13659-2015
- CEN / Estonian Centre for Standardisation; Swiss Association for Standardization, EN 12045:2000 Power operated blinds and shutters – Safety in use; EN 1932:2013 External blinds and shutters – Resistance to wind loads, catalogue records, accessed 02.10.2026. https://www.evs.ee/en/evs-en-12045-2000
- BauNetz Wissen Sonnenschutz (Heinze GmbH), Windwiderstandsklassen, undated page, accessed 02.10.2026. https://www.baunetzwissen.de/sonnenschutz/fachwissen/bauphysik/windwiderstandsklassen-10299092
- Van Eycken, A. (ES-SO), Solar and daylight management for energy performance of buildings, REHVA Journal 04/2015, s. 26–27. https://rehva.eu/rehva-journal/chapter/solar-and-daylight-management-for-energy-performance-buildings
- GOV.UK (DLUHC), Overheating: Approved Document O, 15 December 2021; updated 15 June 2022, accessed 02.10.2026. https://www.gov.uk/government/publications/overheating-approved-document-o
- Fédération Française du Bâtiment, RE 2020 : confort d'été et indicateur DH, undated, accessed 02.10.2026. https://www.ffbatiment.fr/techniques-batiment/reglementation-construction/reglementation-thermique-environnementale/dossier/re2020-confort-d-ete-et-indicateur-dh
